Csótányirtás | irtojo.hu - Rovarirtás, rágcsálóirtás - Irtó Jóbarátok Plusz Kft. ( irtojo.hu ) rovarirtás, rágcsálóirtás, egérirtás, patkányirtás, csótányirtás, ágyi polokairtás, hangyairtás, darázsirtás

Irtó Jóbarátok Plusz Kft.
és tulajdonosaik egyéni vállalkozásainak honlapja
Professzionális kártevőirtás, rovar és rágcsáló irtás. (Integrated pest control, integrated pest management.) Patkányirtás, egérirtás, csótányirtás, hangyairtás, ágyi poloskairtás, darázsirtás, légyirtás, szúnyogirtás és egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtása, megelőzése. Fertőtlenítés.
Telefon: 06 30 9960071 ; 06 30 9246438  E-mail: info@irtojo.hu
Tartalomhoz ugrás

Csótányirtás | irtojo.hu

Szolgáltatásaink
Irtásukat, az eredményesség érdekében, minden egymással kapcsolatban lévő fertőzött területen el kell végezni. Tevékenységet - körülmények és lehetőségek függvényében - permetezéssel, hidegköd képzésével, gélezőszerek, porozószerek alakalmazásával végezzük.

Intézmények és egyebek - jogszabályban rögzített - csótány megelőzési kötelezettségeiről:

A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
  • az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
  • a tömegszállásokon,
  • az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
  • a piacokon és a vásárcsarnokokban,
  • a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell.

Vonatkozó jogszabályokról (2008. évi változásokról) részletesen a JOGSZABÁLYOK oldalunkon olvashat!


Magyarországon előforduló fajokról:
10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány (muszkabogár, muszkacsótány, ruszli, ruszni) a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.
20-27 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány (konyhai sváb, svábbogár, nagy fekete csótány) petetokjában 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 1-2 napig hordja, majd elhullajtja. Élettartama 0,5-2 év. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb. Hazánkban évente csak 1 nemzedéke van. A 20-29 oC hőmérsékletű helyeket szereti. Többnyire a padlószint közelében tartózkodik, de életfeltételét a csatornában, lefolyókban is megtalálja. A szénhidrátdús táplálékot jobban kedveli.
35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

Lapp erdeicsótány és az ázsiai csótány ("a repülő csótányok"), fenti fajoktól eltérő életmódbeli sajátosságaik miatt, a továbbiakban lásd, ide kattintva.
Biológiai sajátosságuk, hogy erősen lapított testűk miatt bármely szűk hézagba, repedésbe képesek behúzódni. A lábfejeiken levő tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz hasonlító 3-4 mm nagyságú lárvák többszöri vedlés után érik el végleges méretüket. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják, de ezek hiányában egyéb anyagokkal (pl. textíliával, papírral stb.) is képesek táplálkozni. A táplálékot messziről is felkeresik és aktivitási idejük alatt jobbára a reggeli és az esti órákban állandóan táplálék után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.

Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hőközpont is van.

Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. strangokon keresztül aktívan terjednek.

Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható.

Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve kültakarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

Egyéb ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak ki.


Kérjen árajánlat-ot, vagy rendeje meg, kiválasztott szolgáltatásunkat, csupán néhány kattintással!
06 30 9960071 ; 06 30 9246438 telefonszámainkon, hívhat minket, elérhetőségünk oldalán, írhat nekünk, ígérjük, minden kérdésére megbízható választ adunk!




Vissza a tartalomhoz