RÁGCSÁLÓKRÓL KÉRDEZZ-FELELEK - IRTOJO.HU PLUSZ KFT. / 06 30 9960071 / ROVARIRTÁS, RÁGCSÁLÓIRTÁS (rovarirtás, rágcsálóirtás, egérirtás, patkányirtás, csótányirtás, ágyi polokairtás, hangyairtás, darázsirtás)

06 30 9960071
Integrated pest management, pest control.
1173 Budapest, Pesti út 168. ; info@irtojo.hu
IRTOJO.HU PLUSZ Kft.
Rovarirtás, rágcsálóirtás (egészségügyi kártevőirtás), fertőtlenítés,
Professzionális kártevőirtó szakvállalat.
intézményeknek, társasházaknak, lakosságnak.
Tartalomhoz ugrás

RÁGCSÁLÓKRÓL KÉRDEZZ-FELELEK

GYAKORI KÉRDÉSEKRE
(Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített forrásból ollózva)

Mi jellemzi az egészségügyi kártevőnek minősülő rágcsálókat?

Egészségügyi kártevőnek minősülnek Magyarországon az alábbi rágcsálók:  
Patkányok: Magyarországon jellemzően a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fordul elő, sokkal ritkábban találkozhatunk a házi patkánnyal (Rattus rattus).
Egerek: Ember környezetében a házi egér (Mus musculus) fordul elő, de vidéki környezetben, főként ősszel, a hideg idő beköszöntével a szabadból egyéb egérfajok is az épületekbe húzódhatnak.  
Közös jellemzőjük, hogy fürgén mozognak, jól másznak, szaglásuk különösen fejlett. Elsősorban éjjel aktívak, fészküket szinte kizárólag a táplálék keresése érdekében hagyják el. Az egerek fészke szinte mindig a táplálékforrásuk közelében, attól legfeljebb néhány méter távolságra található. A fal vagy padló nagyobb réseiben, de egy szekrény vagy kartondoboz belsejében is fészkelhetnek. A vándorpatkány fészkét leggyakrabban a föld alatt találjuk meg, ezt járatrendszer veszi körül, melynek több bejárata van. A patkányok leggyakrabban valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) alá építik fészküket. A patkányok táplálékkeresés közben több száz métert is megtehetnek, városi környezetben jellemző, hogy járataik a csatornarendszerrel összefüggnek. Természetes körülmények között az egerek inkább növényi eredetű táplálékot, főként gabonaféléket fogyasztanak, míg a patkányok mindenevők. A legtöbb, ember által fogyasztott élelmiszer és a haszonállatok takarmánya ideális táplálékforrás az egerek és a patkányok számára is

Milyen nyomokból következtethetünk a rágcsálók jelenlétére?
 
Az élő vagy elhullott rágcsáló észlelése mellett számos nyom utalhat jelenlétükre, amelyek az alábbiak:  

  • Rágásnyom: az élelmiszerek csomagolásán, de akár a nyílászárókon is megfigyelhető.  
  • Ürülék: hosszúkás, szürkésfekete vagy sötétbarna képlet. A patkányok ürüléke kb. 2 cm hosszúságú, míg az egereké 3-5 mm hosszú. Általában több, szétszórt ürülékszemcse található meg azokon az útvonalakon, ahol a rágcsálók közlekednek.  
  • Hangok: a rágásuk hangja és a fészekben lévő fiatal egyedek cincogása jellemző. Ha a hangot adott helyen több egymást követő napon is hallja, nagy valószínűséggel rágcsálók fészkére bukkant.  
  • Szag: vizeletük szaga, különösen az egereké, jellegzetes.  
  • Lábnyomok: a nyomaik sárban, poros felületeken vagy friss hóban megfigyelhetőek, de összetéveszthetők pl. madarak nyomaival.  Patkányüreg bejárata: 5-10 cm átmérőjű lyuk, mely mellett a kiásott földkupac gyakran megtalálható. Az üreg legtöbbször valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) alá vezet. Az üreg betemetése esetén a rágcsálók a lyukat újra kiássák vagy másik járatot készítenek.

Milyen veszélyt jelenthetnek a lakott területen megtelepedő rágcsálók?

A patkányok és az egerek számos kórokozót (baktériumokat, vírusokat, parazitákat) hordozhatnak, illetve terjeszthetnek. (Rágcsálók által terjesztett betegségekről részletesen, itt.) A kórokozókat többek között az állatok nyála, ürüléke és vizelete tartalmazhatja. Életmódjukból adódóan, a rágcsálók lábára, bundájára is szennyeződések tapadnak, melyeket az élelmiszerre átvihetnek. A rágcsálók által terjesztett némely fertőzés az embert és a haszonállatokat egyaránt megbetegítheti. A városokban élő rágcsálók megbetegedést elsősorban a szennyezett élelmiszer közvetítésével tudnak átadni az embereknek. Az élelmiszeripari, vendéglátó-ipari egységekben ezért a közterületen történő rágcsálóirtástól függetlenül jogszabály szerint kötelező a rágcsálómentességet fenntartani. A rágcsálók közegészségügyi ártalma tehát az élelmiszeripari, vendéglátó-ipari és egészségügyi létesítmények célzott védelmére vonatkozó előírások betartásával megelőzhető. Közegészségügyi jelentőségük mellett jelentős gazdasági kárt okozhatnak. Kártételük kis része csupán az általuk elfogyasztott élelmiszer. Ürülékükkel, mozgásukkal és a csomagolóanyagok kirágásával nagy mennyiségű takarmányt, élelmiszert tudnak beszennyezni. A rágcsálók üregeik ásásával, rágásukkal az épületek, töltések és a csatornahálózat szerkezeti elemeiben, valamint elektromos berendezésekben tudnak kárt tenni.

Jelent-e veszélyt az elpusztult rágcsálók teteme?
 
Igen. Ezért a rágcsálók által terjesztett fertőzések elkerülése érdekében a tetemet puszta kézzel ne érintse meg.  
 
Azokon a településeken, ahol szervezett rágcsálóirtás folyik, értesítse a munkát végző vállalkozást, amely gondoskodik a tetemeket szakszerű eltávolításáról. Ha saját maga végzett rágcsálóirtást, akkor a fellelt tetemeket gumikesztyűvel, vagy kifordított nejlonzacskóval fogja meg és helyezze nejlonzacskóba, amelyet bekötve dobjon ki a hulladékgyűjtőbe. Az egér/patkány tetemeket azért is különösen indokolt eltávolítani, mert elképzelhető, hogy irtószer okozta a pusztulásukat. Ha mérgezett rágcsálókat valamilyen állat (pl. kutya, macska, sertés stb.) elfogyasztja, úgy ezek az állatok is mérgeződhetnek.

Milyen higiéniai intézkedéseket kell megtennünk rágcsálók előfordulásakor?

  • A rágcsálók ürülékét seprűvel, ronggyal vagy papírtörlővel össze kell gyűjteni és a háztartási hulladékba ki kell dobni. Ha takarítás közben por képződhet, viseljen légzésvédő porálarcot is.
  • A rágcsálók ürüléke által szennyezett – különösen az élelmiszerrel is érintkező – felületeket általános fertőtlenítőszerrel célszerű megtisztítani (felmosni, letörölni).
  • Egér- vagy patkányfészek felszámolásakor célszerű gumikesztyűt viselni.
  • A rágcsálók tetemeit ne érintse puszta kézzel. A tetemek összegyűjtésére vonatkozó ajánlásunkat a 4) kérdésnél fejtjük ki részletesen.
  • A vadon élő rágcsálók ürülékével, vizeletével szennyezett talaj is fertőző forrás lehet. Ezért a mezőgazdasági munkát végzők saras, nedves talajon ne dolgozzanak mezítláb, és viseljenek zárt lábbelit (bakancsot vagy gumicsizmát).

Hogyan előzhetem meg a rágcsálók elszaporodását a környezetemben?
 
A rágcsálóknak búvóhelyet, táplálékot biztosító lakókörnyezet kedvez megtelepedésüknek, szaporodásuknak. Az ilyen környezet természetesen a már jelen lévő rágcsálók irtását is megnehezíti. Még egy sikeres rágcsálóirtást követően is nagy esély van a kártevők újbóli megjelenésére, ha a környezet kedvez nekik. Ugyanakkor, az ingatlanok rendben tartása gyakran már önmagában is elégséges a probléma magelőzéséhez, illetve a rágcsálók visszaszorításához.
 
A szerves hulladék (élelmiszermaradék, takarmány, komposzt stb.) táplálékul szolgál a rágcsálók részére. Ezeket olyan módon kell tárolni, hogy a kártevők ne férhessenek hozzá.
 
  • A háztartási hulladékot tároljuk elzárva.
  • Utcán csak a kijelölt szemetesbe dobja a hulladékot.
  • Ha a kertben komposztot gyűjt, válasszon olyan zárt komposztálót, melybe a rágcsálók nem tudnak bemászni.
  • A háziállatokat (kutya, macska) ne az udvaron etesse, vagy ne hagyja kinn a kihelyezett tápot.
  • Haszonállatok takarmánya közül elsősorban a szemes termény és a granulált táp lehet a rágcsálók számára alkalmas táplálékforrás, ezt próbálja zártan tárolni.
  • Akadályozza meg a rágcsálók bejutását az épületekbe. Az ajtó/ablak zárva tartása vagy rácsozása mellett az épület szerkezeti hiányosságait pótolja, a falon, padlón, pincében lévő réseket, repedéseket javítsa ki.
  • A rágcsálók a bolygatást nem kedvelik és a nyílt, tereptárgyaktól mentes területen nem szívesen mozognak. A rendezetlen telkek, használaton kívüli épületrészek, felhalmozott lomok viszont búvóhelyet biztosítanak a patkányok számára. Törekedjen a környezet (kert, telek) rendezésére, a feleslegessé vált lomok felszámolására.

Veszélyes-e a rágcsálóirtószer az emberekre, állatokra nézve?

Az Európában használt rágcsálóirtószerek szinte kivétel nélkül véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmaznak, a kártevők mellett az emberekre és az állatokra (kutyára, macskára, sertésre, madarakra, vadállatokra stb.) nézve is veszélyt jelentenek. A mérgezés veszélye akkor áll fenn, ha az ember vagy állat az irtószert elfogyasztja. A hazai tapasztalatok és a nemzetközi szakirodalom szerint – a különböző óvintézkedéseknek köszönhetően – a véletlen mérgezéses esetek háziállatoknál ritkán, embernél pedig nagyon ritkán fordulnak elő. A rágcsálóirtószereket a gyártók valamilyen feltűnő (pl. piros, kék) színnel megszínezik, hogy azok az élelmiszerrel, takarmánnyal ne legyenek összetéveszthetők. Emellett az irtószerekbe a gyártók egy rendkívül keserű ízanyagot (denatónium-benzoát) kevernek, melyet a rágcsálók nem érzékelnek, de az ember érzi, így elkerülhető, hogy valaki (pl. gyermekek) véletlenül nagy mennyiségű irtószert fogyasszon el. További, biztonságot jelentő szempont, hogy a vállalkozó a rágcsálóirtószereket kizárólag zárható műanyag szerelvényben (ún. patkányetető ládában) helyezheti ki, amelyen jogszabályi előírás szerint kötelezően feltüntetendő az alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezése, hatóanyaga, az ellenméreg megnevezése és a szolgáltató neve, címe, telefonszáma. Ugyanezen információk a termékek címkéjén is megtalálhatók. A véralvadásgátló hatóanyagok ellenszere a K1-vitamin.

Mi a teendő, ha ember vagy állat megérinti vagy megkóstolja az irtószert?
 
Az irtószer érintése komoly veszélyt nem jelent, a kezünket vagy az esetleg szennyezett bőrfelületet mossuk le alaposan lehetőleg langyos, szappanos vízzel. Ha valaki véletlenül szájába veszi, esetleg le is nyeli az irtószert, öblítse ki a száját vízzel, majd késlekedés nélkül vigye orvoshoz és az irtószer csomagolását, címkéjét mutassa meg az orvosnak. A beteget ne etesse, itassa vagy hánytassa, csak ha orvos erre utasítást ad. Ha állat kóstolja meg vagy fogyasztja el az irtószert, az állatot mihamarabb vigye állatorvoshoz. Az állatok akkor is mérgeződhetnek, az irtószert fogyasztó egeret vagy patkányt megeszik.  

Kinek a kötelessége a rágcsálók elleni védekezés magán- illetve közterületen?

 
Magánterületen: A rágcsálók irtása az adott terület tulajdonosának/kezelőjének kötelessége, melyhez kártevőirtó szakember segítségét is igénybe veheti!
 
A kötelezettséget a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet határozza meg. A védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. A rendelet 36. §-a szerint „Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.” A fenntartó a védekezéshez kártevőirtó szakvállalkozás segítségét veheti igénybe.
 
Közterületen: A közterület kezelőjének, fenntartójának (a települési önkormányzatnak) a feladata a rágcsálók irtása.
 
A kötelezettséget a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontja, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) b) pontja írja elő.
 
Sok esetben a rágcsálók (különösen a patkányok) közterületen és magánterületeken való előfordulása egymással szorosan összefügg. A védekezést tehát összehangoltan célszerű végrehajtani. Több települési önkormányzat – így Budapest főváros önkormányzata is – felismerve ennek fontosságát, a magánterületen történő rágcsálóirtásban is segítséget nyújt a lakosságnak és lakossági megkeresésre biztosítja a rágcsálóirtást.
 
Kiemelt területek: Bizonyos ipari tevékenységek különösen kedveznek a rágcsálók elszaporodásának, terjedésének, míg más helyeken kiemelten fontos a rágcsálók kártételének megakadályozása. Többek között az élelmiszeripari egységekben, piacokon, mezőgazdasági egységekben, hulladéktelepeken, pályaudvarokon, kikötőkben, egészségügyi intézményekben fokozott figyelmet kell fordítani a védekezésre. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. számú mellékletének 7. pontja rendelkezik a kiemelten fontos területeket érintő védekezési kötelezettségről.

06 30 9960071
info@irtojo.hu
Vissza a tartalomhoz